Fekete leves

A Titanic Filmfesztivál programját böngészve akadtam rá erre a filmre, és egyből tudtam, hogy meg akarom nézni. Magyar akció-thrillerként volt hirdetve, amit a készítők saját költségen, állami támogatás nélkül hoztak össze, a benne szereplő párbeszédek pedig a saját nevüket használó színészek improvizációi. Ez így nagyon jól hangzott, és bár a mű végül nem tudta teljesíteni minden elvárásomat, utólag sem bántam meg a lelkesedést.

Egész jól szórakoztam, de a teremből kifele jövet főleg hiányérzet volt bennem, aminek kezdetben nem tudtam egyértelműen megmagyarázni az okát. Aztán rájöttem, hogy főleg a sztorit éreztem túl kevésnek, nem volt elég történés a filmben. Az az érzésem volt a cselekménnyel kapcsolatban, mintha Guy Ritchie műveiből lenne összeollózva, ami még akár teljesen jól is elsülhetett volna, de nagyon hiányzott a Fekete levesből a több, egymással itt-ott összefonódó szálon futó, fordulatos történet. Van erre irányuló próbálkozás, de Novák Erik rendezése sajnos elég gyengén teljesít ilyen téren.

Ami azért nagy kár, mert több más szempontból is egészen rendben van a film. Az például mindenképpen pozitívum, hogy a Guy Ritchie-re hajazó történettel együtt is kellően magyar tud maradni az alkotás. Hiába a vesztes pókerjátszma, a pénzszállító-autó megtámadása vagy a sok kokain, mégis egyértelműen éreztem, hogy mindez bizony Magyarországon történik. Ez a karaktereknek is köszönhető, akik majdnem ugyanazok a szerethető lúzerek, mint a hasonló brit vagy amerikai filmekben, de mégis igazán mieink. Érdemes külön odafigyelni Szabó Simon játékára, aki ismét bebizonyítja, hogy remek karakterszínész, pedig egy nem túl eredeti figurát kell megformálnia. Rajta kívül még Nagy Zsoltot említeném meg pozitív, Vágvölgyi B. Andrást pedig negatív értelemben. Nem tudom, hogy utóbbi esetében maga a karakter vagy csak az alakítás volt teljesen hiteltelen és rossz, de az tény, hogy ritkán irritál valaki ennyire a mozivásznon.

Az operatőri munka és a zenék is igazán jók, több jelenetet is kifejezetten pörgősre és hangulatosra sikerült összehozni ezek segítségével. A poénok, beszólások rendben vannak, és a párbeszédeken sem éreztem azt, hogy így improvizálva gyengébbek lennének, mintha rendesen meg lettek volna írva. A Fekete leves ugyan közel sem egy kihagyhatatlan vagy hibátlan film, de nekem ettől még nagyon szimpatikus az az irány, amerre a készítők elindultak. Úgy látom, hogy a jövőben sem feltétlenül több pénzre, hanem inkább egy jobb, cselekmények terén kidolgozottabb forgatókönyvre lenne szükség. Értékelés: 60%.