John Wick

Csak akkor érzem mekkora szükség van pofonegyszerű, mégis igazán tökös és pörgős akciófilmekre, amikor végre szerencsém van egyhez. 

Már most látom, hogy a John Wicket sokan le fogják húzni, és tucatfilmnek tartják majd, de szerintem sokkal több annál. Egy olyan akciófilm ez, amilyen a műfaj legtöbb alkotása csak szeretne lenni. Amikor az első 5-10 percben villámgyorsan le lett tudva a felvezetés (John felesége meghal, búcsúajándékként kap tőle egy kutyát, de az orosz maffiafőnök fia pár nappal később megöli az állatot és ellopja hősünk kocsiját, szóval jöhet a bosszú) aggódni kezdtem, mert ezek a jelenetek elég semmilyenek voltak. De közben bíztam is benne, hogy ennek csak az az oka, hogy a készítők minél előbb a tényleges akció felé akarták terelni a sztorit, és így is lett. Nagyon hamar eljutunk oda, hogy John feltöri a pincéje padlóját, előszedi a régi fegyvereit (régebben bérgyilkos volt) és megkezdi a hadjáratát.

Innentől pedig nincs megállás, és amit ezután kapunk, az bőven kárpótol a kezdeti összecsapottságért. Keanu Reeves egyszerűen kőkemény, és nagyon jól áll neki ez a badass szerep. Nem túl összetett a karaktere, de simán hozza amit kell, jó nézni, ahogy öltönyben, kifinomultan intézi el az ellenfeleit. A film megtekintése óta szívesebben rabolnám el Liam Neeson lányát, minthogy rossz szemmel nézzek Keanu kutyájára. Az akciójelenetek pörgősek, látványosak, passzolnak alájuk a zenék, és szerencsére jó sok van belőlük. Nincs itt semmi komolykodás vagy eltúlzott dráma, végig laza és gyors marad az alkotás. Az előzetes tehát egyáltalán nem veri át a nézőt, a film tempója semmivel sem lassabb nála, csak másfél órás változatban kapjuk meg azt, amit korábban pár percben. 

Szerencsére az alkotás nem veszi komolyan magát, bőven megfigyelhető benne a humor és az önirónia is. Nagyon tetszettek azok a szándékosan eltúlzott elemek, amit az alkotók kitaláltak a bérgyilkoskultusz köré: a fizetőeszköz, a speciális takarítóbrigád vagy a gengszterekre specializálódott hotel – ezek mind kreatív és vicces ötletek, sokat dobtak a hangulaton.

A John Wick nem vállal sokat, de azt kitűnően teljesíti, és ügyesen kikerüli a legtöbb akciófilm által elkövetett hibákat. Értékelés: 90%, nem azt mondom, hogy klasszikus lesz, de nem tudom elképzelni, hogy ötödszörre nézve ne szórakozzak majd jól – ez pedig ebben a műfajban, több, mint elég.