Parkoló

Miklauzic Bence új filmjének előzetese nagyon eltalálta az ízlésemet, így egyértelmű volt, hogy a Parkolót az első adandó alkalommal meg fogom nézni moziban. Féltem a csalódástól, és valóban nem pont azt kaptam, mint amit a trailer sugallt, de szerencsére egyáltalán nem rosszabbat csak mást.



A történet szerint a szűkszavú Légiós (Lengyel Ferenc) egy budapesti foghíjtelken kialakított parkolót vezet. Nyugodtan éli az életét, kialakította a saját szokásait, szabályait, és elégedettnek tűnik az helyzetével. Aztán begurul a parkolóba egy gyönyörű Ford Mustang a volán mögött egy gazdag üzletemberrel (Szervét Tibor), aki megszokta, hogy mindent megkap. Így aztán, amikor megtudja, hogy van egy hely, ahova nem állhat a kocsijával, kihívásként tekint a megszerzésére. De Légiós sem enged, így a nézők egy fokozatosan durvuló, látszólag igazi tét nélküli konfliktus szemtanúi lehetnek.

Az persze egyértelmű, hogy nem egyszerűen egy fedett parkolóhelyről van szó, ennél sokkal komolyabb a két férfi összecsapása. Megjelenik a 'kis ember kontra hatalom' ellentét, de közben mindkét félnek megvannak a saját belső harcai is. Ezeket pedig az teszi igazán érdekessé, hogy a főszereplők jól megalkotott, hús-vér karakterek pozitív tulajdonságokkal és gyengeségekkel. Légiósban például A nyomozó Malkáv Tiborának önkéntes magányát, illetve az Ádám almái apró dologban megváltást kereső címszereplőjét láttam. A karakterek azonban nem érnének sokat, ha a színészek rosszak lennék, de Lengyel Ferenc és Szervét Tibor is igazán jó alakítást nyújtanak, és a mellékszereplőkre sem lehet panasz, közülük Rába Roland volt a kedvencem.



Az előzetes annyiban volt becsapós, hogy a kész film lényegesen lassabb, kevésbé akciódús, inkább westernes beütésű. A szereplők keveset beszélnek és legtöbbször rövid mondatokkal fejezik ki magukat. A feszültség végig érezhető, de sokat kell várni az első igazán indulatos megszólalásra. Ez elég zavaró, erőltetett lehet azok számára, akik nem kedvelik a lassan kibontakozó történeteket, nekem viszont tetszett, és a Parkoló később meghálálta a türelmemet. Ahogy később gyorsabb lett a tempó, és erősödött a konfliktus, érthető volt a szereplők motivációja és a döntéseik.

Miklauzic Bence alkotása komótos tempójú, erős atmoszférájú, reális film, érdekes témával, okos szimbólumokkal és jól megragadott pillanatokkal. A kezdeti lassúsága miatt azt érzem, hogy nem fog széles körben sikert aratni, de bízom benne, hogy idővel elér majd egy kultstátuszt hazai szinten. Értékelés: 85%, nem kell temetni a magyar filmgyártást, amíg ilyen szintű munkákat hoznak össze a rendezőink.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése