Mad Max - A harag útja (Mad Max: Fury Road)

Ha egyetlen okot kellene mondanom, aminek a hatására megszerettem a poszt-apokaliptikus világokat, akkor az egyértelműen a Mad Max-sorozat lenne. Az utóbbi időben sok másodrangú klónt láttam, amik első ránézésre hasonlítottak ugyan a kultikus trilógiához, a hangulatát viszont meg sem tudták közelíteni. De most véget ért a várakozás, George Miller 30 év szünet után elkészítette az új epizódot, amivel valószínűleg az összes rajongó vágyakozása beteljesült.


A harag útja úgy repíti vissza a nézőket a nyolcvanas évekbe, hogy csak a brutálisan jól sikerült látványon látszik az azóta eltelt fejlődés. A sztori ugyanannyira pofonegyszerű, mint amennyire korábban volt, és ez ebben az esetben pozitívum. A forgatókönyv a kevés párbeszéd – rengeteg akció receptet követi, de a fő karakterek még így is érdekesek tudnak lenni a remek színészeknek köszönhetően. Ennél a műfajnál ez nem elsődleges szempont, mégis jó azt látni, hogy Tom Hardy, Charlize Theron vagy éppen Nicholas Hoult arcán életszerű érzelmek jelennek meg, és egy-egy nézésükből jól kiolvashatóak az általuk megformált szereplő gondolatai. A többi figura már kevésbé említésre méltó, de a George Miller által megalkotott világ még így is lélegzetelállítóan zseniális. Látszik, hogy aprólékosan ki van találva az elsivatagosodott környezet a benne száguldozó járművekkel és az ezekre felszerelt fegyverekkel, eszközökkel együtt – a végeredmény pedig mocskos, véres, visszataszító, a maga nemében mégis gyönyörű! Külön tetszett, hogy ez a világ egyszerre tud feminista (a fiatal anyák kiemelt szerepet kapnak, mint az új élet lehetséges megteremtői) és szélsőségesen maszkulin lenni.

Ez utóbbiról most is az izgalmas és kreatív akciójelenetek gondoskodnak. Öröm nézni, ahogy repkednek a golyók és egymásnak feszülnek a vasak, viszont ezzel kapcsolatban meg kell említenem a film számomra egyetlen gyenge pontját is: az ütközetek gyakran túlzsúfoltak, emiatt nem egyszerű követni, hogy éppen kivel mi történik. Persze ez tartóssá teheti a A harag útját, hiszen a sokadik nézéskor is lesz mire figyelni, de elsőre kissé zavaró volt.


Ezt leszámítva viszont csak dicsőíteni tudom Max visszatérését: végre egy igazán tökös, régi vágású poszt-apokaliptikus akciófilm került a mozikba, ami nem a súlytalan drámát vagy a összetettnek mutatott sztorit erőlteti, hanem a maximális zúzásra szavaz. Értékelés: 95%. Sok ilyenre lenne szükség; jó hír, hogy már tervben van a folytatás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése