Lehet egy 7 éven át tartó fogságról, egy pár négyzetméteres szobában történő életről , majd a világba való beilleszkedés nehézségeiről életigenlő, pozitív kicsengésű filmet forgatni? Nos, Lenny Abrahamsonnak sikerült!
Persze a történet megőrzi a komolyságát és szívszorító pillanatokból sincs hiány, de a rendező és a forgatókönyvíró (aki egyébként a saját könyvét adaptálta) nem esnek túlzásba. Nem próbálják hatásvadász jelenetekkel mindenképpen sírásra bírni a nézőket, inkább még kellő mértékű humort is mernek vegyíteni a drámába. Az ötéves Jack (Jacob Tremblay félelmetesen jó alakítást nyújt) számára az a szoba jelenti az egész világot, ahol Öreg Nick fogva tartja őt és édesanyját, de hála a gyermeki naivitásnak és a kegyes szülői hazugságoknak teljesen ki van békülve ezzel a helyzettel. Az ő narrációját hallgatva valóban nem tűnik olyan szörnyen kicsinek a lakóhelyük. Egészen addig, amíg ki nem szabadul, és egy kisteherautó platóján állva fel nem pillant az égre – ezzel pedig nem csak a film fordulópontját hozza el, hanem az év egyik legerősebb jelenetét is, ami egyszerre izgalmas, megható és gyönyörű.
Innentől kezdve az anya-gyerek páros szabad életének lehetünk tanúi, ami nem feltétlenül egyszerűbb, mint a szobában töltött időszak. A családtagok reakciójára, a média kegyetlen kérdéseire illetve a lehetőségek hirtelen megsokszorozódására egyszerűen nem lehet felkészülni, így nem csoda, ha a főszerelők néha már-már nosztalgiával tekintenek vissza a fogságukra. A film így egyszerre mesél többek között a szülői megpróbáltatásokról, a kitartásról illetve a továbblépésről, és mindezt úgy teszi, hogy a nehezen felfogható szituáció ellenére is végig életszerű és maximálisan átérezhető marad a történet. A forgatókönyv nem akar minden apró részletet bemutatni a páros életéből, ehelyett nagyon jó érzékkel ragadja ki azokat a pillanatokat, amik láttán a nézőkben összeállhat a teljes kép.
Értékelés: 95%. Lenny Abrahamson elgondolkodtató drámát hozott össze, ami tartós nyomot hagy maga után, és a megtekintést követő napokban folyamatosan érik a hatása. Sok jelenetet azóta is gyakran felidézek, biztos vagyok benne, hogy újra fogom nézni a filmet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése