Rendes fickók (The Nice Guys)

Már az előzetesek is arra utaltak, hogy a Rendes fickók eléggé a Durr, durr és csókra fog hasonlítani, és ez így is lett, de egyáltalán nem zavart. Egyrészt, mert a rendező Shane Black saját magától nyúl, másrészt mert baromi jól csinálja!


Az új filmje megidézi a korábbi alkotásainak legjobb pillanatait, és megvan benne a potenciál, hogy pár év alatt akár Az utolsó cserkészhez hasonló kultusz alakuljon ki körülötte. Nem hibátlan, de van egy olyan érzésem, hogy az ismétlések során (mert biztosan újra fogom nézni) a remek poénok sokkal nagyobb nyomott fognak hagyni bennem, mint a negatívumok. Utóbbiból amúgy sincs sok, leginkább a sztori volt gyenge és az első félórában elég döcögős is. Aztán rendesen beindult a Black-féle őrület, záporoztak a remek beszólások, de sajnos később is előfordult, hogy egy-egy jelenet erejéig alábbhagyott a lendület.

Egy edzett kriminéző számára az is zavaró lehet, hogy a Rendes fickókban sok múlik a véletlen eseményeken, de szerintem felesleges egy okosan megírt bűnügyi filmhez hasonlítani egy olyan történetet, amiben két ekkora lúzer próbál nyomozni. Mert Russel Crowe és Ryan Gosling karakterétől egyaránt hiteltelenek lennének az intelligens, átgondolt lépések. Crowe egy verőembert alakít, ő képviseli tehát erőt, így a sablon szerint Gosling feladata lenne az ész megtestesítése, ez azonban közel sincs így. Detektívként dolgozik, de valószínűleg ő a legkevésbé alkalmas erre a szakmára, kész szerencse, hogy a tizenhárom éves lánya sokkal talpraesettebb nála. Szóval talán ők alkotják legelcseszettebb nyomozópárost (illetve a kislánnyal kiegészülve már triót), ami valaha vásznon szerepelt, mégis nagyon szerethetőek és viccesek. A módszereik cseppet sem profik, nem is minden esetben működnek, de addig csetlenek-botlanak a bűnügy szövevényes szálai között, amíg azok végül elkezdenek kibogozódni.

A történet viszont csak másodlagos, hiszen Shane Black eddigi filmjei sem a csavaros forgatókönyv miatt lettek népszerűek, hanem az emlékezetes karakterek, és még inkább az ő szájukból elhangzó, az évek során szállóigévé váló mondatok miatt. Ezekben pedig bővelkedik a Rendes fickók, bőven vannak idézgetésre érdemes egysorosok, és egy csomó olyan jelenet, amikre visszagondolva egyből mosolyogni kezdek. Az ilyenek miatt gondolom, hogy a filmnek hosszú utóélete lesz és ki fog alakulni egy masszív rajongói köre, akik nem gondolkodnak majd sokáig, hogy Az utolsó cserkész illetve a Durr, durr és csók megnézése után mit indítsanak el következőnek. Értékelés: 85%.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése