Egy repülőgép mindkét hajtóműve meghibásodik közvetlenül a felszállás után, a pilóta mégis úgy tud landolni a Hudson-on, hogy csodával határos módon az összes utas életben marad. Az ilyen események általában a filmek befejezésében szoktak megtörténni, esetleg az ünneplésre jut még egy kis idő, a valóságban azonban ez csak a bonyodalmak kiindulópontja. Az emberek többsége hősként tekint Sully-ra, egy vizsgálóbizottság viszont azt akarja bebizonyítani, hogy hibázott, és veszélyeztette 155 ember életét. Mindezt olyan hatékonyan teszik, hogy a végén már a kapitány is kételkedni kezd saját döntése helyességében.
Tom Hanks a tőle megszokott zsenialitással alakítja a hétköznapi, igazán emberi főszereplőt, és Clint Eastwood rendezése is szuper. Jó látni, hogy az Amerikai mesterlövész csak kilengés és nem tartós irányvesztés volt a direktor pályáján. A stáblista két húzóneve tehát hozza a várható minőséget, Todd Komarniczki forgatókönyve viszont elég laposra sikeredett. Nem pont arról van szó, hogy unalmas lenne, de több jelenettel kapcsolatban is azt éreztem, hogy csak időkitöltő jelleggel van (néha, akár többször is) bemutatva. Egy jobb író, mondjuk Aaron Sorkin pörgős, dinamikus párbeszédei sokat segítettek volna a kissé álmos tempójú filmen, a bizottsággal folytatott tárgyalások során néha fel is villan az ő stílusa, de aztán egyből jön egy flashback vagy érdektelen átkötés.
Kár érte, mert egyébként a Sully abszolút szerethető alkotás, ami nem túl erőltetetten hazafias módon mutatja be egy igazi amerikai hős történetét, de egyúttal könnyedén kihagyható, ha csak valaki nem akarja mindenképpen látni a Hanks-Eastwood páros együttműködését. Értékelés: 70%.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése