Így év végén éppen ideje, hogy megírjam 2021 első és egyben utolsó bejegyzését. Sajnos idén egyáltalán nem foglalkoztam a bloggal, és ez csak részben tudható be annak, hogy sokáig zárva voltak a mozik, a nagy filmek bemutatóit pedig rendszeresen későbbre tolták, mert igazából a lustaságom is komoly szerepet játszott abban, hogy nem frissült az oldal. Még nem tudom biztosan, milyen formában, de ezen változtatni szeretnék. Valószínűleg hosszabb értékelések már csak ritkán lesznek, de, ha megnézek valamit, akkor arról azért legalább egy rövid véleményt fogok írni facebook-on.
2020-ban kevesebbet filmeztem, inkább a sorozatokra helyeztem a hangsúlyt, ezért elhatároztam, hogy idén legalább 100 filmet meg fogok nézni az utóbbi két év felhozatalából. Ez össze is jött, és persze belefutottam pár csalódásba, illetve sok középszerű alkotásba is, de akadtak nagyon kellemes meglepetések, amik mellett amúgy könnyen elmentem volna. Ezeket gyűjtöttem össze, hátha más is kedvet kap a megnézésükhöz. Nem toplistáról van szó, az amúgy is nagy hírverést kapó filmekre nem térek ki, például a Dűne is nagyon tetszett, de nem gondolom, hogy arra külön fel kellene hívnom a figyelmet.
Road movie két kamaszlánnyal, akik régebben jó barátnők voltak, de eléggé eltávolodtak egymástól, nagyon különbözőek lettek. Most viszont egyiküknek szüksége van a másik segítségére, hogy elvigye egy abortusz klinikára. Oké, így leírva nem tűnik túl extrának, de nagyon tetszett a hangulata és a poénok többsége is működött.
Teljesen őrült, kandikamerás vígjáték, amiben a sztori igazából csak azért van, hogy valami összekösse a elmebeteg ötleteket. Kizárólag a főszereplők tudnak a forgatásról, az őket körülvevő emberek valódinak hiszik az extrém, megbotránkoztató helyzeteket, így a reakcióik is valósak - éppen ettől viccesek.
A film, amit már csak azért is meg fogok nézni még egyszer, hogy kiderítsem, másodszorra is ugyanannyira tetszik-e. Nem tudom pontosan megfogalmazni, hogy miért, talán csak éppen az ideális pillanatban láttam, de teljesen elbűvölt. Ez egy sablonokat egész ügyesen kikerülő, alapvetően optimista hangvételű tini romantikus történet, ami közben szokatlanul sokan robbannak fel.
Űrben játszódó kalandfilm, amiben egy igencsak különböző tagokból álló legénység bevetéseit követhetjük. A Firefly óta minden ilyen alaphelyzetre vevő vagyok, és a Space Sweepers nem volt igazán emlékezetes, de jól szórakoztam rajta.
A The Harder They Fall is oké volt, de, ha valaki Idris Elbát szeretné lovagolni látni, akkor sokkal inkább ezt ajánlom. Hangulatos, szép, érdekes film, egy ritkán feldolgozott témáról.
Amikor ez kijött, arra számítottam, hogy a következő pár hétben szinte mindenhol erről lesz szó, ehhez képest az ellenkezője valósult meg: bárkinek ajánlottam, nem hallott még róla. Pedig szerintem sokaknak tetszene az USA megalapítását bemutató animációs film, ami a történelmi tényeket nagyon lazán kezeli, rengeteg kreatív ötlettel és popkulturális utalással színezi ki azokat. Az elején szoknom kellett a humorát, de egy idő után már kifejezetten élveztem az egymást követő őrült húzásokat.
Számomra az év moziélménye! Gyönyörű képek, bőr alá mászó, feszültséget keltő a hangulata, néhol mégis groteszk módon vicces tud lenni. Elég megosztó lehet, de, ha kedvelitek az elvontabb filmeket, érdemes tenni vele egy próbát.
Engem is meglepett, de annál jobban örülök neki, hogy egy magyar romantikus vígjáték is felkerült a listámra. A műfaj megszokott, elcsépelt kliséi közül belefut ugyan néhányba, de sokat nevettem a poénokon, a két főszereplő pedig szuper párost alkot, a csipkelődéseik egyértelműen kiemelik a középszerből az Így vagy tökéletest.
Egy öntörvényű orosz zsaru, és egy önbíráskodó álarcos gonosztevő csatája, helyenként Guy Ritchie-re emlékeztető stílussal, képregényszerű látványvilággal. Ha már unjátok a Marvel-filmeket, adjatok ennek egy esélyt, én simán vevő lennék a folytatására is.
A magyar romkomnál csak a magyar dokumentumfilm lepett meg jobban, mert ez a műfaj nagyon ritkán fog meg. A Dívák viszont nagyon tetszett, a három fiatal lány története egyszerre tudott vicces, drámai és elgondolkodtató lenni. Ha valakiben csak egy kis nyitottság is van a “tiszteletlen, semmirekellő mai fiatalok” élete felé, mindenképpen nézze meg ezt a filmet!
Aya Cash-t A You’re the Worst óta nagyon bírom, William Jackson Harper Harpert pedig a Love Life 2. évadában kedveltem meg, szóval, ha ők egy párt alkotnak (ráadásul mindketten hasonló karaktert játszanak, mint az említett sorozataikban), akkor arra határozottan kíváncsi vagyok. Külön öröm, hogy a végeredmény nem pusztán vicces limonádé lett, hanem egy életszagú, keserédes történet.