Sokszor láthattunk már filmen katonákat emberi roncsokká válni, a háború lélekformáló hatása egyáltalán nem új téma. Azonban, ha Clint Eastwood mesél róla, akkor joggal számíthat arra a néző, hogy valamilyen új, eredeti megközelítésben szembesül majd az ismert motívummal.
Ez viszont, most nem jött össze, mert az Amerikai mesterlövész semmi olyant nem nyújt, amit ne lett volna benne A bombák földjénben, ráadásul jobb minőségben. Csak azért nem írom azt, hogy Eastwood filmje felesleges, mert így legalább láthattuk Bradley Coopert egy igazán komoly szerepben, ahol tényleg jól látszik, bár őszintén szólva én azért nem mondanám annyira eget rengetőnek az alakítását, mint amennyire a legtöbb kritika dicséri. A karakterének jellemfejlődése elnagyolt, vázlatszerű volt, de ez már sokkal inkább a forgatókönyv hibája. A túl nagy időbeni ugrások pedig kifejezetten zavartak, szétszaggatták, darabossá tették a történetet.
Az akciójelenetek viszont tetszettek, feszültek és izgalmasak voltak, kihasználták a mesterlövész témából adódó lehetőségeket, de azért akadt ajtóberúgós, házról házra járós rajtaütés is. Igazából háborús filmként megállja a helyét az alkotás, inkább az érem drámai oldalát éreztem vérszegénynek – persze nem kizárt, hogy engem érintettek meg kevésbé azok a jelenetek. Ha nem lett volna pár éve Kathryn Bigelow rendezése, akkor valószínűleg nagyobbat ütne az Amerikai mesterlövész, de így elkerülhetetlen az összehasonlítás, és A bombák földjént határozottan jobb filmnek tartom.
Értékelés: 60%, nem rossz mozi, egyszer még így is érdemes megnézni a feszültséggel teli akciók miatt, de számomra biztosan nem lesz maradandó emlék, és abszolút nem tartozik Eastwood legjobbjai közé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése