Pofázunk és végünk Miamiban (Ride Along 2)

Beindult az Oscar-dömping, sorra érkeznek a mozikba az olyan ígéretes és komoly témájú filmek, amiknek biztos helye van a néznivalóim listáján. Az ilyenek között jól esik minimális elvárásokkal beülni egy egyszerű akció-vígjátékra, a Pofázunk és végünk második része pedig pont ebbe a kategóriába tartozik. 


A helyszín Miami, ami remekül passzol a film könnyed, limonádé stílusához. Az autók menők, a csajok formásak, a zene pedig dübörög – a környezettel tehát semmi baj. Ice Cube lazasága is illik ide, a legtöbb beszólása rendben van, de a fő poénforrás természetesen Kevin Hart, aki most is totálisan a rá jellemző hiperaktív dumagépet alakítja. Akit ő idegesít, az valószínűleg be sem ül erre a filmre, a többi néző számára pedig van néhány valóban vicces jelenete. Persze akadnak bőven kevésbé jók és erőltettek is, de egyre sem emlékszem, ami idegesítően béna lett volna. Az ilyen pillanatokat ugyanis Ken Jeongnak „köszönhetjük” akinek a játékánál csak a szokásos magyar hangja irritálóbb. Utólag megnéztem pár jelenetet tőle eredeti nyelven, és angolul sem ő a legnagyobb komikus, de lényegesen elviselhetőbb, mint szinkronnal. A fordítás viszont egész jól sikerült, a magyar szöveg jó néhány olyan szóviccet tartalmaz, amikről kétlem, hogy eredetiben ütősebbek lennének. 

A történet természetesen pofonegyszerű, de legalább nem is próbálják felesleges csavarokkal bonyolultnak beállítani. Rögtön az elején leosztásra kerülnek a lapok, és onnantól kezdve senki nem áll át a másik oldalra, a fordulatok helyett a poénoké a főszerep. A Ride Along 2 (többször inkább nem írnám le a béna magyar címet) nem meglepni akar, hanem szimplán szórakoztatni, ezt a célkitűzést pedig hellyel-közzel teljesíti is. Értékelés: 50%. Tipikusan egyszer nézős film, akár ezt is választhatjátok, ha átlagos vígjátékhoz van kedvetek, nem sokkal jobb és nem is sokkal rosszabb a többinél.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése