A fiatal Ren édesanyja halála után megszökik otthonról, és az utcán összefut egy medveszerű lénnyel. Kumatetsu magával hívja a fiút a szörnyek birodalmába, mert tanítványra van szüksége ahhoz, hogy legyőzhesse legfőbb ellenfelét, és ő lehessen az új Nagyúr. Rennek eleinte nincs sok kedve ahhoz, hogy a mogorva, önjelölt mestertől tanuljon, ez pedig sok konfliktushoz vezet köztük, de közben fokozatosan átalakul a viszonyuk.
Nem gondoltam volna, hogy egy tanár-diák alaphelyzetből kiinduló majd lassan apa-fiú, sőt baráti kapcsolatot bemutató sztori tud még bármi újat mondani, de Mamoru Hosoda alaposan megcáfolta a felvetésemet, és ügyesen mellőzte a sablonokat. Kumatetsu abszolút nem a bölcs, tiszteletreméltó mestert testesíti meg, igazán makacs, mogorva harcos, aki pusztán önös érdekből fogadta tanítványul Rent (vagy, ahogy a szörnyek közt nevezik: Kyutát). Így aztán mindkét félnek van mit tanulni életről és harcról egyaránt, de szerencsére kettejük összecsiszolódása sem a klisék mentén történik. Egy amerikai rajzfilm végén valószínűleg egymás karjaiba borulva búcsúznának a nézőktől, itt azonban ez eredetibben és szebben lett megoldva. Az is nagyon tetszett, hogy Kumatetsu ellenfele nem az ellensége, és egy pillanatig sem volt negatív karakterként beállítva. Ők egyszerűen két remek harcos, akik folyton rivalizálnak, nem szükségszerű bármelyiküknek gonosznak lennie.
A rajzstílus mindenképpen említésre méltó, egyrészt a kiemelkedően élethű, filmszerű hátterek miatt, másrészt mert az arcok sok esetben annyira jól voltak kidolgozva, mintha nem is rajzolt karakterek, hanem hús-vér színészeket láttam volna. Ezt hatást pedig nem a profi grafika, hanem az érzelmek szuper megjelenítése, és a szerethető, állati külsejük ellenére is kifejezetten emberi figurák érték el. Értékelés: 80%. Egészen már, mint az amerikai vagy európai vonal, mindenképpen érdemes bepróbálkozni vele, a keleti kultúra iránt érdeklődőknek pedig egyenesen kötelező.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése