1945

Török Ferencről mindig a Moszkva tér ugrik be elsőnek. Több filmje is tetszett, de egy sem hagyott bennem annyira maradandó nyomott, mint a rendszerváltás idején érettségiző baráti társaság kalandjai. Érdekes, hogy ezt a hatást éppen a legújabb rendezése tudta újra elérni, ami még távolabbra visz vissza az időben.

Az 1945 egy sokszor megfilmesített esemény nem túl gyakran bemutatott oldalát és utóhatását dolgozza fel. Konkrétan arról van szó, hogy voltak olyan magyarok, akik hasznot húztak a helyi zsidóság deportálásából, és aktívan részt is vettek ebben a folyamatban. A történet a II. világháború vége után játszódik, amikor két zsidó érkezik egy kis faluba, valóra váltva ezzel az ott lakók legvadabb rémálmait. Egy szóval sem mondják, miért jöttek, azt sem lehet tudni, mi van a rejtélyes ládáikban, mégis felbolydul az egész közösség. Van, akit a bűntudat gyötör, mások a megszerzett vagyonukat féltik, a falu jegyzője pedig igyekszik továbbra is kontroll alatt tartani a királyságát, és tető alá hozni a fia esküvőjét.

Ahogy a két titokzatos idegen komótos tempóban halad a vasútállomásról a falu felé, úgy fokozódik a feszültség, hiszen mindenki biztosra veszi, hogy a bosszú hajtja őket. A hangulat a westernekre emlékeztet, az sem lenne nagyon meglepő, ha egy pisztolypárbaj szolgáltatna igazságot. De a magyar valóság nem ilyen, sokkal földhöz ragadtabb ennél. Erre Török Ferenc is jól ráérez, a párbeszédek, események végig reálisak, nincsenek túljátszva, könnyen el tudom hinni, hogy a filmbélihez hasonló események valóban megtörténtek valahol az országban. 

A képi világ nem túl steril, néha inkább archív felvételek hatását kelti, és a színészi alakítások is hitelesek. Ez egyértelműen Rudolf Péter show-ja, aki hatalmasat játszik a jegyző szerepében, de igazi elégedettségre az adott okot, hogy a többiekkel sem volt problémám. Mindenki hús-vér, életszerű figurát hozott létre, így az ezekből összeálló tabló már-már dokumentarista jellegű. Értékelés: 80%, a viszonylag lassú tempó ellenére is feszült film, amit akkor is érdemes megnézni, ha egyébként már unjátok a holokauszttal foglalkozó történeteket.