Úgy tűnik a dán (és úgy általában a skandináv) filmesek bármikor csípőből összedobnak egy korrekt fekete komédiát. Ez igazán dicséretes viszont néha olyan, mintha nem is vágynának ennél többre, nem törekednének arra, hogy valami emlékezetes kerüljön ki a kezük közül.
Így van ez a Kisvárosi gyilkosok esetében is, amiben az alapok stimmelnek, de legkevésbé sem éreztem azt, hogy a készítők megerőltették volna magukat. Kitaláltak egy ígéretes sztorit (két férfi válni akar, azonban a simlis építkezéseken összegyűjtött vagyont nem szeretnék elfelezni a feleségeikkel, így inkább egy orosz bérgyilkossal intéztetnék el az asszonyokat), amihez összeszedtek pár olyan színészt, akiknek ezek a szerepek nem jelentenek problémát. A fekete humor és a kínos szituációk a helyükön vannak, akad néhány tök jó poén, valahogy mégis lapos a film.
A játékidő mindössze 90 perc, de ennyi is elég ahhoz, hogy többször is leüljön, unalmassá váljon a történet. Az még nem lenne baj, hogy a “fordulatok” többsége előre látható, és emiatt a cselekmény nem tartogat sok izgalmat, viszont a poénok közel sem jönnek olyan ütemben, amivel át tudnák hidalni az üresjáratokat. Ole Bornedal filmje még ezzel együtt is tisztességes rutinmunka, ami semmilyen irányba nem lóg ki a mezőnyből. Könnyen befogadható, és ugyanilyen könnyen felejthető vígjáték, ami szerintem több is lehetett volna, ha tovább foglalkoznak a forgatókönyvvel. Értékelés: 60%.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése