Íme egy olyan romantikus sztori, amit azoknak is ajánlok, akik nem szoktak lelkesedni ezért a témáért. Guillermo del Toro igazán gyönyörű, groteszk tündérmesét alkotott, ami nem az agyonismételt sablonokat akarja újra lenyomni a nézők torkán, hanem bátor és bizarr megközelítésben mutatja be a szerelem erejét.
Abból a szempontból többször is a Testről és Lélekről jutott eszembe, hogy A víz érintésében is váratlan helyzetben, fura karakterek között alakulnak ki szoros érzelmek, és mindkét alkotás a műfajtól szokatlan esztétikával ábrázolja ezt a kapcsolatot. Enyedi Ildikónál a vágóhíd véres realitása szolgál háttérként, itt pedig egy titkos kutatólabor válik elvarázsolt kastéllyá. Del Toro hihetetlenül részletgazdag környezetet teremtett, érződik rajta, hogy semmi sem véletlenül került a helyére, minden aprólékosan meg van tervezve, még akkor is, ha látszólag csak egy egyszerű lakásbelsőről van szó. A 20. század közepének kissé alternatív, mesebeli verziójában járunk, de ezt nem csillogó, színpompás módon kell elképzelni, inkább Grimm-féle abszurdítás társul a szépséghez.
Ezt a világot remek karakterek népesítik be. Sally Hawkins beszéd nélkül is tökéletesen formálja meg a néma, kissé magának való, de szeretettel teli takarítónőt, egy percig sem tűnik irreálisnak, hogy közeledni kezd a laborban fogva tartott fura lényhez. Michael Shannon még cukorkaevés közben is félelmetes gonosz tud lenni, akinek azért az emberi oldalát is megismerjük, a mellékszereplők pedig (főleg Richard Jenkis és Octavia Spencer) pedig tovább színesítik a képet.
A víz érintése az érzelmes történetszál és a romantika éltetése mellett mer naturalista, mocskos is lenni. A különböző fajok közti szerelemnek nem csak a szép, idilli oldaláról mesél, a kapcsolat bizarrságát sem hallgatja el. Az ilyen jeleneteknél éreztem különösen, hogy a rendező nem konkrétan az Oscar-zsűri szempontjait figyelembe véve készítette el a filmet. Abszolút egyetértek a jelöléssel és értem, miért esélyes a díjra, de bizonyos részek kihagyásával még inkább az lenne. Így viszont jobb lett a végeredmény, szóval örülök, hogy del Toro nem ment bele felesleges kompromisszumokba. Értékelés: 95%, varázslatos mese felnőtteknek, amiben a romantika mellett a humor, és némi akció is helyet kap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése