Bosszúállók: Végtelen háború (Avengers: Infinity War)

Azt hittem el tudom kerülni a hype hatását, és majd csak valamikor később fogom megnézni a Bosszúállók legújabb kalandját, de közben egy csomó helyen nagyon pozitív véleményekkel találkoztam, amik hatására mégis kíváncsi lettem. Bíztam benne, hogy nem alaptalanul dicsérik sokan a filmet, ezért kissé szkeptikusan ugyan, de beültem rá. Szóval ezt az értékelést most cseppet sem elvakult rajongóként írom, inkább pont az a helyzet, hogy egyre jobban kezdek ráunni a hihetetlenül epikus, világot megmentős képregény-adaptációkra.

A Végtelen háborún viszont még ezzel együtt is igazán jól szórakoztam, gyorsan eltelt a két és fél óra, nem unatkoztam, mindegyik történetszál le tudott kötni. A sztori jobban tetszett, mint az utóbbi szuperhősös filmek esetében, már önmagában az is érdekesebbé tette, hogy ezúttal nem volt garancia a főszereplők életben maradására. Ezzel a mozival (vagyis inkább majd a második részével), egy jelentős korszak zárul le a Marvel-univerzumban, szóval itt már simán belefér, hogy elbúcsúzzunk néhány népszerű karaktertől. Úgyis rengeteg van belőlük, nagy bravúr a filmtől, hogy mindegyikőjüknek jut valamilyen funkció, és a több színtéren játszódó cselekménnyel sikerült viszonylag jól megtalálni az egyensúlyt, illetve elkerülni a túlzsúfoltságot. Számomra a legnagyobb kérdés az volt, hogy a galaxis őrzői, mennyire fognak passzolni ebbe a csapatba, de az ő behozataluk is gördülékenyen ment. Thanos pedig ugyan nem egy különösen összetett figura, az átlagos képregényes gonoszoknál mégis érdekesebb, és méltó ellenfél a hősök számára.

A látvánnyal természetesen nincs gond, viszont a “rángatott” kamerával rögzített, sok rövid vágásból összelegózott bunyókat gyakran nem tudtam követni. A csatajelenetek már jobban tetszettek, a wakandai összecsapásban például hiába nem volt túl sok eredeti ötlet, legalább jól nézett ki, és mivel rendesen láttam, mi történik, jobban tudtam izgulni a karakterekért. Így megvolt a lehetőség a történet drámai oldalának erősítésére, viszont ezt a befejezésben jócskán túlzásba vitték, emiatt éppen ellentétes, súlytalan hatást értek el vele.

Értékelés: 75%, nem bánom, hogy megnéztem, de nem érzem azt sem, hogy nagy kár lett volna kihagyni. Szerintem ettől a filmtől nagyjából mindenki azt kapja, amit vár: a Bosszúállók rajongói ezúttal is elégedettek lesznek, akiket pedig eddig hidegen hagytak a képregény-adaptációk, azok a Végetelen háború sem fogja megtéríteni.