Erre nem számítottam! Michael Bay rendezett egy olyan filmet, amiben maximura pörgette a rá jellemző stílust, és nem csak az előzetes tetszett, hanem a végeredményen is igazán jól szórakoztam. Talán éppen a Netflix és az általuk biztosított szabad kéz volt szükséges ahhoz, hogy a Bay-féle őrület ne fárasztó marhaság, hanem magával ragadó zuhatag legyen?
Na jó, mielőtt túlzásokba esnék: abszolút nem gondolom úgy, hogy 6 Underground kiemelkedő lenne, talán nem is fogok rá sokáig emlékezni, de tényleg nagyon jól esett nézni egy ennyire eszement akciófilmet. A nyitójelenet kapásból nagyon magasra tette a lécet, a robbanásokkal, lassításokkal, poénokkal tarkított, pörgős, jó ritmusban vágott, látványos autós üldözés pillanatok alatt meggyőzött. Olyan az egész, mint egy túltolt videoklip, amiben nincs megállás vagy finomkodás - sem erőszak, sem humor terén. Sajnos ezt a szintet már egyik későbbi akció sem érte el, de azért akadtak még ütős pillanatok, például a finálé kreatív megoldásai is nagyon tetszettek.
Jól áll a filmnek a lazaság és az, hogy meg sem próbálja komolyan vetetni magát a nézővel. A történet kifejezetten egyszerű, amit az időben való össze-vissza ugrálással próbálnak kicsit bonyolultabbnak feltüntetni, de engem ez inkább csak kizökkentett. Ezeket az eseményeket simán el lehetett volna mesélni lineárisan is, a karakterépítés erőltetését pedig szintén feleslegesnek tartom jelen esetben. De sajnos még Michael Bay is úgy érezte, hogy egy szimpla látványfilm kevés, muszáj látszólagos mélységet és valamilyen jellemfejlődést erőltetni bele, ez pedig az igazán élvezetes bűnös szórakozás rovására megy. Az ilyen töltelékjelenetek miatt nincs annyi kedvem újranézni a 6 Underground-ot, pedig közel állt hozzá, hogy maga kategóriájában klasszikus legyen. Értékelés: 70%.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése