Julie Delpy neve a
Mielőtt... -filmek óta bármelyik stáblistán felkelti a
figyelmemet, és ez fokozottan igaz, ha rendezőként van
feltüntetve. Így aztán reményteljesen kezdtem bele a 2 nap New
Yorkban (ez amúgy már az ötödik direktori munkája) nézésébe,
de a színésznő sajnos ezen a poszton egyáltalán nem volt
meggyőző.
Szerencse, hogy magára osztotta az egyik főszerepet,
mert az alakításával nincs baj, és a pasiját alakító Chris
Rock is teljesen rendben van. A sztori szerint hozzájuk érkezik meg
Franciaországból a Delpy kiállításának megnyitója alkalmából
az apja, a húga, illetve az ő barátja. Ők pedig mivel franciák
és egy filmben szerepelnek, kötelező jelleggel őrültek, ezzel azonban az a baj, hogy a forgatókönyv nem bír el három ilyen
zakkant karaktert. Van ugyan pár ütős mondat, és a politikailag
inkorrekt poénok is tetszettek, de túl kevés jó poén lett
megírva a rokonság számára, így nem viccesek, hanem az esetek
többségében inkább idegesítőek. Egy idő után egyre kínosabbá
válik az egész, és nem a jó értelemben véve, ahogy mondjuk
Ricky Gervais-műveiben szokott lenni. Kár érte, mert vannak jó
jelenetek (például Chris Rock beszélgetései az Obama-figurával),
és külön-külön talán a karakterek is rendben lennének, de ez
így sok volt. Akartam, hogy tetsszen Julie Delpy filmje, de sajnos a
2 nap New Yorkban nem túl jó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése