Előszó: ezúttal a szokásostól eltérően nem azért mentem moziba, mert egy film felkeltette az érdeklődésemet, hanem azért, mert elhatároztam, hogy az aktuális premierek közül mindegyiket megnézem. Ez esetleg hatással lehet az értékelésre.
Az előzetest alapján tisztában voltam vele, hogy a Dzsungel-mentőakciónak nem én vagyok a célközönsége, mégis bizakodóan, a szükséges nyitottsággal ültem be rá, és nem Agymanók kaliberű megoldásokat vártam. Az animáció stílusa kezdetben még így is kissé furcsa volt, de ez talán betudható annak, hogy már elég régen láttam kifejezetten gyerekeknek szóló, a szülők felé történő folyamatos kikacsintásokat mellőző rajzfilmet. Ebbe a környezetbe pedig egészen jól illettek plüssállatokra emlékeztető figurák, így pár perc alatt sikerült megszoknom őket.
A játékidő hossza és az események tempója a kisebbekre van optimalizálva, ennek megfelelően nincsenek túlnyújtott jelenetek, a konfliktusok viszonylag gyorsan le vannak rendezve. Érdekes, hogy a történet így sem sokkal felületesebb, mint sok hollywoodi produkció esetében, 90 percben el tudtak mesélni egy olyan sztorit, amivel kapcsolatban nem maradt hiányérzetem. A Dzsungel-mentőakció gyakorlatilag a Bosszúállók (vagy persze bármelyik másik, szuperhőscsapatot bemutató mozi) állatos verziója, és jól bemutatja, hogy a képregényfilmek többsége mennyire komolyan vehető.
Ebben az esetben egy tigrismintájúra festett pingvin és társai óvják meg a világot (ami számukra a dzsungellel egyenlő) egy gonosz koalától, de egyébként a cselekmény a megszokott elemekből épül fel. Ezek a klisék egy felnőtteknek szánt alkotás esetében biztosan zavarnának, itt viszont a mese bája, illetve az egészen jól időzített poénok és ötletes húzások olyan hangulatot teremtettek, ami elnézővé tett. Értékelés: 70%, direkt megnéztem, hogy a Gru 3-ra mennyi adtam, mert az én szememben azt a szintet hozta. Meglepően jó szórakozás volt, simán le tudott kötni, igazi kellemes csalódás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése